2009. november

2009. nov. 15. 23:47 - írta Batkacska

 

A film címe: Julie & Julia. Ebből is adódik, hogy két nő életéről van szó.
Először is: Julia Child (Meryl Streep). 1949- et írunk. Julia diplomata férjével (Stanley Tucci) Párizsba költözik. A várost már első percben megszereti, valósággal beleszeret. A gond a rászakadt szabadidő- mennységgel és a francia nyelv elsajátíthatatlanságával van. A kettőt pedig össze kellene kapcsolni: és így kezd el francia nyelvet tanulni. Majdnem semmilyen eredménnyel. A sikertelenség után kalapgyártásba kezd, ha lehet még kevesebb sikerrel. Aztán jön a bridge és megint a francia nyelv... A nagy áttörést az hozza meg, amikor a férjével eltöltött igazi francia vacsora felnyitja a szemét: ő igazából legjobban enni szeret. Kap is a férjétől egy francia  ételekkel teli szakácskönyvet, franciául, ugyanis a francia konyháról még nem íródott angol nyelvű könyv.
Így kerül a Le Gordon Bleu főzőiskola kezdő csoportjába, ahol már az első napon felbosszantja magát: idegesíti a szájbarágós stílus amivel a diákokat kezelik. Már csak egyetlen egy esélye van: a haladó csoport, amihez szemmel láthatóan még nem főzött eleget. Végül mégis sikerül levizsgáznia és kiadni minden idők legsikeresebb angol nyelvű francia szakácskönyvét.

Julie Powell (Amy Adams) 2002-ben költözik férjével (Chris Messina) Queensbe, egy pizzázó feletti kopott kis lakásba. Julie írónő, de erről szinte senki sem tud, mivel egyetlen regénye a fiókban várja, hogy végre valaki érdemesnek tartsa a publikálásra. A munkája pocsék, a hangulata még inkább. Úgy érzi, hogy csődtömeg és hogy épp itt az ideje, hogy bizonyítson saját magának és másoknak is. Ennek az érzésnek (is) köszönhető az elhatározása: egy év alatt megfőzi Julia Child valamennyi receptjét (524-ről van szó!!) és tapasztalatairól blogot vezet majd. Így jön létre a Julie/Julia project.

A két nő életét és küzdelmeit párhuzamosan követhetjük végig. Kettőjük között az a különbség, hogy Julia magabiztos és képességeiről meg kell győznie a 50-es, 60-as évek Európáját és Amerikáját. Julie viszont enyhén neurotikus, és egyáltalán nem magabiztos. Sőt! De ez (és Amy Adams végtelenül bájos játéka) teszi szerethetővé.

Jó, ha az elején tudjuk, hogy két, lazán egymásba kapcsolódó igaztörténetről van szó.Julia Child szakácskönyve tényleg meghódította az amerikai háziasszonyok szívét, Julie Powell blogja pedig mai napig elérhető.

A film igazi felüdülés. Nem vagyok biztos benne, hogy hordoz mélyebb mondanivalót. A főzés szeretetéről, két nő apró, mindennapos harcairól szól.

Három dolgot azért mégiscsak megtanultam:

1)      főzni jó és érdemes! (ezt mondjuk eddig is sejtettem, s lassan tapasztalni is próbálom)

2)      az a szállóige, hogy „minden sikeres férfi mellett egy sikeres nő áll” fordítva is igaz. Ugyanis Julia és Julie is határozottan türelmes, és őket – majdnem – mindenben támogató férjjel rendelkezik. Akárcsak én! minap ugyanis Balázs hűségesen evett (és repetázott) a kegyetlenül elsózott bolognai spagettimből. Bazsim! igérem, ha nem is főzöm végig Julia Child szakácskönyvét, de gyakorlok :)

3)      és még valami: vajból sosem elég :)



« 2009. október 2009. december »